Betűtípus-gyorstalpaló a hatásos vizuális megjelenésért 1.

Számít-e a betűtípus?

Mielőtt válaszolnánk, nézzük meg ezeknek a világhírű márkáknak a logóit!

Valami nem stimmel, ugye? A név és a szín rendben van, de mi a magunk részéről nem mernénk ettől a Bosch-tól tűzhelyet venni, és ilyen formában az IBM sem egy megbízható, nagy szakértelemmel bíró informatikai vállalatnak tűnik, inkább egy mesecsatornának. A Nutella mindenhogy finom, de az eredeti logójával mégiscsak gusztusosabb a címkéje. Mi változott? Csak a betűtípus… Egyetértünk abban, hogy sokat számít? :)

A tipográfia egyszerre művészet és tudomány. Mindannyian találkozunk vele, akármi is a szakmánk, hiszen végtelenül sok géppel írt szöveget látunk magunk körül a mindennapokban. Legtöbbünknek sokszor kellett már azon is gondolkoznia, hogy egy dolgozatban, meghívón, egy névtáblán, faliújságos hirdetésen, prezentációban, Instagram-posztban milyen betűtípust (fontot) használjon, ami a célnak legjobban megfelel.

Az Office-ban fellelhető alap betűkészletet mindenki ismeri, talán túl jól is: A Times New Roman és a Comic Sans rengeteg támadás és rosszmájú vicc áldozata, utóbbira sok helyen a világegyetem leggyűlöltebb betűtípusaként hivatkoznak :) No de mi alapján “kellene” szeretni vagy elvetni egy-egy betűtípust?

Bármilyen szövegnek keressük a tökéletes megjelenési formáját, elsősorban azt kell átgondolni, hogy milyen felületen lesz látható, ki fogja olvasni és neki milyen üzenetet szeretnénk közvetíteni. Játékos, bohókás hangulatot teremtenénk? Tradicionális, komoly és hivatalos a szövegünk? Figyelemfelkeltő feliratot akarunk? Elegáns, romantikus stílusra vágyunk? Ezeket mind-mind remekül lehet érzékeltetni a fontválasztással.


A betűtípusok kategorizálása 

A betűkészletek hagyományos, tágabb csoportosítása szerint négy fő típus létezik: elkülönülnek a serif (talpas) és sans serif (talpatlan) betűk, emellett további két kategória létezik, az ún. script (kézírásos) és display (díszes) fontok. 

Vegyük sorra, melyikről mit érdemes tudni!

 

1. Talpas (serif) fontok

A serif szó valószínűleg holland eredetű, és a betűk “talpaira" utal: alul illetve a sarkoknál egy-egy plusz kis vonalka látható a betűkön, ahogy a lenti kép jobb oldalán látható.

A könyvnyomtatás feltalálása óta egészen a Bauhaus stílus 20. századi térhódításáig nagyon ritka kivétellel szinte kizárólag serif betűk voltak használatban, ebből következik, hogy ma a hagyományos, konzervatívabb stílust képviselik. Stabilitást, megfontoltságot, szó szerint is megalapozottságot tükröznek ezek a betűk. Jogi, orvosi, pénzügyi témájú tartalmakat talpas betűkkel szokás írni. 

Normál méretben könnyű ezeket olvasni, a betűk szóképekké állnak össze a talpaknak köszönhetően. Könyvben, újságban, folyamatos szövegként ezért jól megállja a helyét egy serif betűkészlet, de nagyon pici és nagyon nagy betűméretnél, címeknél kevésbé működik jól. A már említett két ismert betűtípus közül a Times New Roman ide tartozik, emellett népszerűek többek között a Garamond, Georgia, Cambria, Antiqua, Bookman, Century Old Style, Palatino típusok is.

2. Talpatlan (sans serif) fontok

A “sans” francia szó, jelentése “nélkül”, így a sans serif a talp nélküli betűket jelöli. 

A Raccoon Lab logójában és az egész weboldalon sans serif betűket használunk.

Sans serif típusok például a Verdana, Arial, Calibri, Futura, Century Gothic, Impact, Gotham, Helvetica, Tahoma, Trebuchet, és persze a másik emlegetett, kipécézett áldozat, a Comic Sans. 

Ezek a fontok az egyszerűsítés jegyében születtek, letisztult, szellős, minimalista forma volt a cél a megalkotásuknál. Kevésbé hivatalosak és régimódiak, így informális, fiatalos és modern témákhoz jobb választás egy ilyen típus. Érdemes azonban figyelni arra, hogy bizonyos fajták használata akár olcsó és felszínes, komolytalan hatást is kelthet. Ez nem azt jelenti, hogy kerülendők, sőt, jó arányérzékkel a formálisabb anyagokban is lehet alkalmazni könnyedebb típusokat, mivel a design többi elemével kiválóan megteremthető az egyensúly a hangulatok, stílusjegyek között. Ráadásul a betűtípusokat kombinálni is lehet, kiadványokban vegyesen, egymással összehangolva érdemes használni a különböző fontokat.

 

3. Kalligrafikus / kézírásos (script) fontok

A kézírást idéző betűkből sok különböző stílusú létezik, ahogy a valódi kézírások között is hatalmas eltérések lehetnek: az egyik kifinomultságot, időtlen minőséget, luxust képvisel, a másiknak modern, lendületes, különleges hatása van, a harmadik játékos és így tovább. Vannak köztük jól és nehezebben olvasható típusok, utóbbiakat csak egy-egy szó erejéig használjuk. Logónak tökéletes lehet egy script formátum, gondoljunk a Lindt csokoládé, a Coca-Cola vagy egy Johnson & Johnson szöveglogójára.

 

4. Dekorfontok (display)

Az extra díszítésekkel megtoldott betűk logónak abszolút alkalmasak lehetnek, de szöveges kiadványban csak fűszerként ajánljuk alkalmazni, főcímekhez és külön kiemelt kulcsszavakhoz. Önmagukban is grafikai elemnek számítanak, így a felület többi stílusjegyéhez kell hangolni őket. Dekorfont lehet serif, sans serif vagy script alapú is, ezekből kiindulva kerül bele valami extra designelem. 

Érdemes megfigyelni a neten és a fizikai formában megjelenő írásos anyagoknál is, hogy hogyan használják a betűtípusokat a cégek: Látunk-e olyan példát, ami olvasóként vagy közönségként nagyon megfog minket, vagy épp nem tetszik, rosszul olvasható vagy nem tűnik professzionálisnak? Ezekből sok tanulságot lehet levonni és sok ötletet elvinni. Cikkünk második részében pedig mi is adunk gyakorlati tanácsokat a jó fontválasztáshoz!


 

Raccoon Lab - Minden jog fenntartva 2014 - 2022

KOSÁR

FIZETENDŐ

Rendelés értéke

0