A névválasztás témája nemcsak azok számára releváns, akik cégalapítás előtt állnak: Egyrészt egy vállalkozás életciklusában később is eljöhet az a pont, amikor valamiért muszáj lecserélni a régi nevet, vagy a régiben már nincs elég szufla és egy nagy újratervezés fellendítené a céget. Másrészt egy adott vállalat különböző márkanevek gazdája is lehet.
Ha már gazda, indítsunk egy zseniális és imádnivaló branddel: Doug the Pug néven futott be a világ mára egyik legismertebb kutyája, egy nashville-i mopsz. Instagramon 13 millió rajongója van, minden mozdulatát követik az emberek.
Persze egy frappáns név önmagában mit sem ér, és elsőre nehéz is elképzelni, mekkora jelentősége van a márkanévnek az üzleti sikerben, hiszen nem lehet egyszerűen kézzelfoghatóvá tenni az eredményét. De ma már megvannak a bevált kutatási eszközök arra, hogy megtudjuk, a márkaismertség és -kedveltség, a márkahűség, az újravásárlás esélye, az elköteleződés hogyan alakul a fogyasztók részéről, mennyire ajánlanak másoknak egy-egy brandet – és ennek egyik fontos befolyásoló tényezője a név.
A névről való döntés egy új vállalat vagy termék életre hívásakor az első feladatok egyike. Ez gyakran indul azzal a dilemmával, hogy márkanév az alapítónak vagy a céget kifelé képviselő személynek a saját nevéből képződjön-e: tehát őróla szóljon vagy pedig a termékről/tevékenységről, netán valami egyéb, esetleg teljesen absztrakt név lesz az ideális, ami egyikre sem utal.
Vagy egy ilyen - de ez a Nemzeti Cégtár tanúsága szerint sajnos már foglalt :)
Milyen típusú márkanevek léteznek?
Vegyük sorra, milyen lehetőségeink vannak, ha új névben gondolkodunk.
1. Teljes elköteleződés: a nevem legyen a nevünk
Frei Tamás, Schobert Norbi, Szabó Péter, a Ford, a Gucci, a Katti Zoób, a Waberer’s, a Cserpes, illetve a Kovács és Kovács Kft.-jellegű nevet választó cégek vezetői arra szavaztak, hogy a nevüket és sok esetben az egyéniségüket adják az üzletükhöz. Ennek a döntésnek az előnye egyben a hátránya is: akár jól sül el a brandépítés vagy egy-egy kampány, akár rosszul, az a név gazdáján nagyon intenzíven csapódik le.
Egy ilyen márkanév esetében a sikerek és kudarcok teljes felelősségét a vezető viseli, ami ijesztő kockázatnak tűnhet, ezért sokan inkább kibújnak ezen teher alól. Valóban bátrabb döntés ez, de még negatív esemény esetén is előfordulhat, hogy jól jön ki a helyzetből a név viselője: ha egy kellemetlen szituációt, mondjuk egy elmérgesedő versenyhelyzetet, panaszt, rágalmazást, hatósági vizsgálatot stb. professzionálisan, szimpatikusan kezel, az akár még javíthat is hosszabb távon a személyes - és így a céges - renoméján. (Persze nem mindig van lehetőség elegánsan menteni a helyzetet.)
Sokan attól tartanak, hogy ha egyetlen személyre épül a márka, és ezt még a név is hangsúlyozza, akkor a vállalat növekedése vagy az alapító kiszállása, nyugdíjba vonulása esetén a partnerek, vevők szemében már nem lesz hiteles vagy vonzó a cég. Ezt azonban tudatosan lehet irányítani a cég élete során, fokozatosan bevonva a kommunikációba a leendő utódokat és a többi kollégát.
2. Óvatosabb személynév-használat
Ha a nevünkből szeretnénk márkát építeni, de valamiért nem találjuk alkalmasnak az anyakönyvezett nevünket, nyugodtan kísérletezzünk a nevünkből kiindulva különböző verziókkal:
-
Lehet névösszevonással játszani, ahogy Adidas született Adolf Dassler nevéből rövidítve.
-
A Raccoon Lab-nek van olyan ügyfele, ahol a két tulajdonos keresztneve forr egybe a cégnévben, olyan frappánsan összeillesztve, hogy a cég letisztult, precíz, sallangmentes, németes stílusával remekül harmonizál az eredmény (Tibor + Ildikó = TILD).
-
Választhatjuk a monogramunkat, amivel ki is állunk a rivaldafénybe meg nem is.
-
A márkanév akár a becenevünkből is származhat, így született például Sándor Szandra becenevéből a Nanushka nemzetközi sikerű ruhamárka.
-
Főleg a kreatív szakmákban megfontolandó megoldás a művésznév, amelyre aztán a személyes márkát építjük: Stefani Joanne Angelina Germanotta és Domenikosz Theotokopulosz jogosan gondolta úgy, hogy a Lady Gaga és az El Greco névvel egyszerűbb lesz személyes márkát építeni – és autogramot adni :)
Amennyiben elengedjük a saját nevünkből való cégnévgyártás koncepcióját, akkor még jobban kitárul a világ, egyúttal még nehezebb kapaszkodót találni, hogy mi alapján válasszunk.
Mik jöhetnek ekkor szóba?
3. Tevékenységre, termékjellemzőkre, értékrendre utaló név
Tipikus iskolapéldája ennek az elvnek a Facebook. Az alapító létre akart hozni egy digitális osztálykönyvet (ahhoz hasonlót, amit az amerikai iskolákban az elsősök kezébe nyomnak, hogy gyorsan megtanulhassák, ki kicsoda). Aztán el is nevezte annak. Kész is :)
Sokszor valóban a legegyszerűbb megoldások a legnagyszerűbbek, ilyen Budapesten a Terasz nevű terasz is.
Az ilyen triviális elnevezéseknél azt kell számításba venni, hogy márkaismertség és keresőoptimalizálás (SEO) szempontjából speciális helyzetbe kerülünk, ha a márkanév egyben egy gyakori köznév is. El kell tudnunk érni, hogy a közönség fejében ne általánosságban jelenjen meg ez a szó, hanem a mi brandünkként. Ezt trükközte ki a kifli.hu, akinek "sima" Kifliként jóval kevesebb esélye lett volna láthatóvá válni, de a .hu végződéssel szervesen együtt használva már egyedi és megjegyezhető.
Az egyértelmű tevékenységmegjelölés helyett az ellenkezőjére is lehet célozni: A Virgin Group, ami ma már sikerrel működik a turisztikai, zene-, egészség-, telco stb. piacokon, az 1970-es induláskor úgy kapta ezt a nevet, hogy az alapító két barát azon viccelődött, hogy ők az üzleti életben még teljesen szüzek (tehát angolul virgin) és semmi közük semmihez a leendő portfóliójukból.
Köztes megoldás, ha a név csak utal a tevékenységre, akár valamilyen indirekt asszociáció által: ha például egy olyan film címe jut a közönség eszébe a márkanevünkről, ami valamilyen nagyon tipikus helyen játszódik vagy sajátos a stílusa, hangulata, akkor ezeket az érzéseket fogják tudat alatt a brandhez kötni.
További két típust, illetve a névválasztás néhány íratlan szabályát a következő blogbejegyzésünkben mutatjuk be, hogy a végeredmény hibátlan lehessen!