Előző cikkünket három márkanév-típusnál fejeztük be, jöjjön még kettő - azután pedig adunk egy csokornyi gyakorlati tanácsot ahhoz, hogy szuper márka- vagy cégnevet sikerüljön választani!
Emlékeztetőül: az első három márkanév-fajta a következő volt: a saját nevünk használata személyes márkaként, a névből kiindulva képzett különböző variációk (monogramok, összevonások, becenevek), vagy egy olyan kifejezés, ami a cég tevékenységére vagy a márka valamilyen jellemzőjére utal. Nézzük a többit!
4. Valami egészen más...
A márkanév lehet a kutyánk nevétől kezdve a kedvenc koktélunkon át bármi, ha megvan benne az x-faktor, ami miatt szeretjük, a magunkénak érezzük, de főleg a vevőink fogják magukénak érezni (hiszen ne felejtsük el, nekik kommunikálunk!), és megfelel azoknak az alapelveknek, amiket a cikk második felében sorolunk majd fel mankóként, hogy mire érdemes figyelni, mielőtt véglegesítjük a nevet.
Ugyanezeknek megkereshetjük más nyelvű megfelelőit, ha a jelentés tetszik, de a hangzás nem, vagy szándékosan nem szeretnénk magyarosan csengő nevet. A Volvo például svéd, de a neve nem svédül, hanem latinul jelenti azt, hogy “én gurulok”.
Össze lehet kombinálni szavakat vagy azok részeit is, ugyanúgy, ahogy a nevek összetoldásáról beszéltünk: Így született a Snapchat is.
Haladó szint: Mixeljünk össze akár magyar és külföldi szavakat, például a GomBRO'c mintájára: a testvérek ( = bro) által működtetett, kizárólag gombócokat készítő street food vendéglő nevében minden benne van, ami első információmorzsaként és hangulatfestő szóként a kíváncsi leendő vendéget becsábítja egy ebédre.
5. Véletlenszó-generátor
A cím nem feltétlenül túlzás, itt jönnek a semmit nem jelentő, de jól hangzó nevek.
Van, aki bevallottan ezen a vonalon indul el, a szó hangzásának akar valamilyen meghatározott hangulatot adni, ez alapján próbálgatja az ötleteket. Így jött létre a Häagen-Dazs, aminél egyszerűen az volt a koncepció, hogy “valami dánosan hangzót” találjanak, ettől jó marketingértéket remélve… még egy Koppenhága környéki térkép is került a csomagolásra. Kicsit végül túltolták a dán hangulatot, mivel a dánok nem használnak ä-t, de ez nem vetette vissza az alapítók lendületét :)
A mi egyik kedvenc (távolrólsem)tudományos névválasztási módszertanunk a Spotify megoldása. A svéd zeneszolgáltató lehetséges nevein gondolkodva az egyik tulajdonos félrehallott egy ötletet: az amúgy se svédül, se angolul semmit nem jelentő Spotify-t hallotta ki valami egész más szóból. Végülis nem hangzott rosszul, gyorsan rákerestek, hogy létezik-e már, és mivel a Google nem adott rá találatot és a domain még szabad volt, ezért gyorsan le is foglalták. Később kicsit kínosan érezték magukat, amiért nincs semmi komoly jelentés a név mögött, ezért utólag születtek olyan magyarázatok, miszerint a spot és az identify szavakból keletkezett a Spotify. Ez már halottnak a csók, hiszen addigra természetesen már mindenki tudta az eredeti sztorit - de szerencsére ez a szolgáltatás sikerét utólag cseppet sem befolyásolta!
Ilyen félrehallásokat persze nem lehet tudatosan kreálni, de bármi mást, ami jól hangzik, azt bátran, például így:
-
Használjuk a fantáziánkat és akár a gombócos példánál is többet legózzunk a szavakkal: rakjuk össze a cégre jellemző kulcsszavak szótagjait vagy betűit különböző kombinációkban, akár felismerhetetlenre mixelve - az eredmény jól hangzik, miközben a háttérben a számunkra fontos dolgok is megbújnak a névben.
-
Tegyük ezt meg a tulajdonos(ok) nevével, a kapcsolódó földrajzi nevekkel (székhely városa, körzete, folyója, utcája stb.), bármilyen szóval vagy annak részletével, aminek köze van a termékhez vagy céghez!
-
Járjunk a világban nyitott szemmel és füllel, és főleg gyermeki rácsodálkozással! Próbáljunk úgy tekinteni a látott vagy hallott szavakra, hogy elvonatkoztatunk a jelentésüktől. Ha megtetszik egy szó ritmusa, hangulata, kezdjünk el kicserélni benne egyes betűket vagy csapjunk hozzá másik szavakat!
-
És így tovább - és lehetőleg ezeket ne egyedül tegyük, hanem a kollégákkal vagy barátokkal brainstormingolva, hiszen bármilyen elvadult ötletből születhet egy következő, amiből a tökéletes név kialakul.
-
Ha elfogytak az ötletek: ma már több névgenerátort is találhatunk a neten, ilyen például a NameStation, vagy a Shopifynak is van hasonló funkciója.
Akár szóalkotásban, akár létező nevekben vagy szavakban gondolkozunk, az ötletelés szabadon szárnyalhat, azonban van néhány íratlan alapszabály, amiket erősen ajánlunk betartani annak érdekében, hogy a remek cégünket ne a szörnyű márkanevünk tegye tönkre. Nézzük, mik ezek!
Általános alapszabályok a név kiválasztásához:
-
Legyen egyértelmű a kiejtése!
-
Ne legyen túl hosszú: sok marketing szakember 5 szótagnál húzza meg a határt. Súlyosbító tényező, ha a hosszú név egyben bonyolult is, például olyan betűszó vagy szóösszetétel, ami a vevők számára értelmetlen és semmi nem segíti őket a memorizálásban.
-
Legyen könnyen ragozható, ennek érdekében lehetőleg ne külföldi néma magánhangzóra vagy a magyartól eltérően ejtendő betűre végződjön.
-
Teszteljük a környezetünkön, hogy milyen ösztönös reakciót vált ki: Értetlenkedő, pontosítást kérő visszakérdezést? Nevetést? Undort? Elérzékenyülést? Netán semmit? Ha ezzel a reakcióval nem vagyunk barátságban, akkor nem ez az ideális név.
-
Legyen időtálló, azaz ne használjunk benne olyan szavakat, amik most trendik, de várhatóan lecserélődnek, eltűnnek (pl. közösségi oldalak nevei, gyorsan fejlődő iparágakban konkrét technológiák).
-
Ellenőrizzük, hogy szabad-e az adott domainnév és a hozzá nagyon hasonló variációk.
-
Nézzünk utána, hogy más nyelveken jelent-e valamit, és ha az ellentétes az üzenetünkkel, netán trágár, akkor engedjük el.
-
Ha van rá esély, hogy külföldre is szeretnénk terjeszkedni, akkor az előző pontot egészítsük ki azzal, hogy átgondoljuk, nemzetközi használatra alkalmas-e a név, vagy külföldön másik név lesz a nyerő, ahogy a Pöttyösnek a Dots angol nyelvű változata. (Utóbbit hiteles fordítással szintén be kell jegyeztetni.)
-
Ne lehessen összetéveszteni másik, már létező névvel! Ezt ne csak írásban próbáljuk ki, kiejtés alapján is felmerülhetnek erős hasonlóságok.
-
A összetéveszthetőséget lehetőleg ne csak hangzásban, hanem jelentésben is kerüljük: fiktív példaként az “édes bonbon” és a “finom praliné” könnyen összekeveredik a közönség fejében, hiába más a hangzása.
-
Ne feledjük a jogi ellenőrzést! Tulajdonnevek, például híres személyek vagy földrajzi nevek használata előtt mindig tájékozódjunk a kérdés jogi oldaláról, de minden más esetben is gondoljuk át - szükség esetén szakértő segítségével -, hogy lehet-e bármi akadálya a bejegyzésnek.
-
Óvatosan a vicces nevekkel! Mi a Raccoon Lab-nél bírjuk a poént, de benne van a pakliban, hogy nem fogja mindenki érteni, rosszabb esetben félreértik. És persze nagyon nem mindegy, milyen profilú cég akar viccelődni a közönségével: ez a Hal-álom nevű halsütödénél vagy a Vásá-Royal nevű, a felszólító módot sajátosan alkalmazó vegyesboltnál jól is elsülhet (mindkét őrült név valóban létezik!), de szívből reméljük, hogy pénzügyi, egészségügyi, jogi területeken senki nem próbál vicceskedő névvel indulni.
-
Ha bővül a portfóliónk, azzal egyidőben azt is vizsgáljuk meg, hogy továbbra is elegendő-e egyetlen név a többféle termékre vagy tevékenységre, esetleg érdemes-e őket külön elnevezni.
Láthatjuk, hogy sok szempontot kell egyszerre figyelembe venni, eközben viszont törekednünk kell arra, hogy ne gyűjtsünk végtelen számú névjelöltet, mert csak belezavarodunk a döntésbe.
Ez nem egyszerű feladat, pedig mindenki szeretne tökéletes nevet találni. A Raccoon Lab-nél mi készséggel segítünk kikavarodni a káoszból, hogy mind a névválasztás, mind az arculattervezés gördülékeny legyen, az eredmény pedig szerelem :)