Az elmúlt időszak egyik egyre gyakrabban hallható kifejezése a vibe coding. Elsőre talán valamilyen új programozási nyelvnek vagy fejlesztési módszertannak hangzik, pedig ennél sokkal egyszerűbb dologról van szó. Nagyon leegyszerűsítve: elmondod a mesterséges intelligenciának, hogy milyen programot, weboldalt vagy funkciót szeretnél, az pedig megírja hozzá a kódot. Ha valami nem tetszik, megkéred, hogy módosítsa. Ha valami nem működik, szólsz neki, hogy javítsa meg. Nem feltétlenül kell értened a programozáshoz, sőt bizonyos eszközökkel már azt sem igazán kell tudnod, hogy pontosan milyen technológia dolgozik a háttérben. Leírod, mit szeretnél, és néhány perc múlva ott van előtted valami, ami működik.
Legalábbis úgy tűnik, hogy működik.
Kívülállóként ez elképesztően izgalmas lehet. Valaki, aki korábban egyetlen sor kódot sem írt, hirtelen néhány óra alatt létrehozhat egy saját alkalmazást. Az ötlet és a megvalósítás között eltűnni látszik az a hatalmas technológiai szakadék, amely korábban ott volt. Ez pedig tényleg fantasztikus dolog.
Mi viszont, nagyjából 25 év informatikai és fejlesztési tapasztalattal a hátunk mögött, némi déjà vu érzéssel figyeljük mindezt.
Mert mintha ezt egyszer már láttuk volna.
Egyszer már mindenki webfejlesztő lett
A 2000-es évek végén, majd a 2010-es években jött a Joomla, a WordPress és velük együtt egyre több ingyenes sablon, modul és plugin. Hirtelen már nem kellett feltétlenül weboldalt fejleszteni. Lehetett telepíteni egy rendszert, letölteni hozzá egy sablont, felrakni néhány modult, összekattintgatni az egészet, és készen is volt a weboldal.
Ezzel párhuzamosan pedig megjelent egy új réteg a piacon. Fiatalok, lelkes amatőrök, néha némi informatikai tudással, néha valamivel többel, akik rájöttek arra, hogy így viszonylag gyorsan lehet weboldalakat készíteni és eladni.
Önmagában ezzel semmi baj nem lett volna. A probléma később kezdődött.
Az ügyfél megkapta az oldalát, örült neki, működött, jól nézett ki – vagy legalábbis valahogy kinézett –, aztán fél vagy egy év múlva szeretett volna rajta módosítani valamit. Vagy frissült egy komponens. Összeakadt két modul. Megváltozott a szerverkörnyezet. Feltörték az oldalt. Egyszer csak nem működött a webshop.
És ezen a ponton derült ki, hogy aki össze tudta kattintgatni, az nem feltétlenül tudja megjavítani.
Elfogyott a szakértelem.
Sokszor pedig vele együtt eltűnt maga a „fejlesztő” is.
Mi rengeteg ilyen történetet láttunk. Megkeresett bennünket az ügyfél egy olyan rendszerrel, amit nem mi készítettünk, a készítőjét már nem lehetett elérni, dokumentáció nem volt, az ügyfél pedig csak annyit tudott mondani: tegnap még működött....itt mi jöttünk, és megpróbáltuk kideríteni, hogy valójában mi történt.
Csakhogy van egy nagyon fontos különbség az akkori és a mostani helyzet között: Tíz év alatt az internet kiegészítőből infrastruktúra lett
Menjünk vissza 2015–2016 környékére
Már akkor is egyre nagyobb szerepet kapott az online értékesítés, de még egészen más világban éltünk. Az emberek bementek a boltba megnézni a terméket. Szórólapokat és flyereket gyártottunk. Nyomtatott újságokban hirdettünk. A Facebook fontos volt, de közel sem az életünk ekkora része zajlott digitális platformokon.
Ma pedig gyakorlatilag mindenhol reklámot kapsz az arcodba, akár akarod, akár nem. Facebook, Instagram, TikTok, YouTube, LinkedIn, Google – nézel néhány rövid videót, és közben akár két-három hirdetést is látsz.
És ezek a hirdetések hova vezetnek? - Nagyon sok esetben a weboldaladra.
Oda küldöd azt az embert, akinek a figyelméért az előbb fizettél. Ott kell érdeklődőből vásárlót csinálnod. Ott kér ajánlatot, foglal időpontot, vásárol, regisztrál vagy adja meg az adatait.
Ma egy vállalkozás weboldala sok esetben már nem egy digitális névjegykártya a sok közül. Az üzleti infrastruktúra része.
Ezért sokkal nagyobb a tét is.
És most újra kezd kialakulni ugyanaz a séma, amit egyszer már végignéztünk. Csak most az „összekattintgató mesterek” helyét lassan átveszik a vibe coderek.
A különbség pedig az, hogy míg annak idején az embernek legalább valamennyi informatikai ismeretre szüksége volt ahhoz, hogy feltelepítsen egy Joomla rendszert, beállítson egy adatbázist és életre keltsen egy weboldalt, ma akár úgy is létre lehet hozni egy rendszert, hogy a készítője szinte egyáltalán nem ért ahhoz, ami a háttérben történik.
Kapott egy elképesztően erős eszközt. Az eszköz pedig elhiteti vele, hogy az eredményhez szükséges szakértelmet is megkapta vele.Pedig a kettő nem ugyanaz.
Nem az AI-val van baj. Éppen ellenkezőleg. Fontos ezt tisztázni, mert könnyű lenne ezt a cikket úgy értelmezni, mintha fejlesztőként félnénk a mesterséges intelligenciától.
Nem félünk tőle. Használjuk.
Az AI mögött dolgozó kutatók, matematikusok, mérnökök és programozók egészen elképesztő dolgot vittek véghez. Az emberiség közösen létrehozott egy olyan technológiát, amely néhány év alatt alapjaiban kezdte megváltoztatni azt, ahogyan dolgozunk, információt keresünk, alkotunk vagy éppen programozunk. Lassan olyan mesterséges értelem áll mellettünk, amely bizonyos feladatokban már most elképesztő segítséget képes nyújtani.
Nekünk is.
Használjuk arra, hogy gyorsabban optimalizáljunk egy kódot. Arra, hogy egy problémára több logikai megközelítést vizsgáljunk meg. Ha elkészítettünk egy megoldást, és szeretnénk ugyanazt három-négy különböző logika alapján tesztelni, az AI pillanatok alatt elkészítheti a változatokat. Nem azért, mert ne tudnánk megírni őket, hanem mert nem kell újra és újra begépelni ugyanazt.
Ez óriási különbség.
Az AI megsokszorozhatja a szakértelmet. De nem feltétlenül teremti meg azt. És szerintünk itt kezdődik a vibe coding valódi problémája.
„Weboldalt készítek neked egy nap alatt”
Egyre több olyan ajánlatot látunk, ahol valaki egy-két nap alatt komplett weboldalt, egyedi designt, adminisztrációt, automatizációt vagy lassan már CRM-et kínál.
Egy egyszerű HTML/CSS/JavaScript oldal esetében még mondhatnánk azt, hogy rendben. Legrosszabb esetben nem működik.
Csakhogy még ez sem teljesen igaz.
Mi történik, ha a vállalkozásod hirdetései erre az oldalra mutatnak? Fizeted a Google-, Facebook- vagy TikTok-kampányokat, a látogató kattint, az oldal pedig hibás vagy éppen nem elérhető. A hirdetési rendszer ettől még levonja a pénzt. Te pedig szépen fizetsz azért, hogy embereket küldj egy olyan helyre, ahol nem tudnak vásárolni.
De ennél van egy sokkal rosszabb verzió. Mi történik akkor, ha már CRM is van mögötte?
Ügyféladatok. Ajánlatok. Megrendelések. Dokumentumok. Belső információk. Üzleti adatok.
És egy reggel nem működik, igencsak falkaparós érzés veszi kezdetét...
Ekkor következik a vibe coding természetes evolúciója:
a vibe debugging.
Megkérdezed az AI-t, miért nem működik. Talál valamit a kódban, módosítja. Még mindig rossz. Akkor módosít mást. Most már egy másik funkció sem működik. Megkéred, hogy azt is javítsa. Újabb fájlok változnak. Újabb hiba jelenik meg. Két órával később már lassan azt sem tudod, hogy pontosan melyik módosítás mit csinált, de bízol benne, hogy a következő prompt majd helyreteszi.
És talán helyre is teszi. Vagy úgy tűnik. Aztán másnap kiderül, hogy valami más romlott el.
De mi van akkor, ha az eredeti hiba nem is a kódban volt?
Mi van, ha a szerveren frissült egy kiterjesztés? Megváltozott a PHP verziója vagy valamelyik komponens viselkedése? Betelt egy tárhely? Elfogyott a memória? Lejárt egy tanúsítvány? Megváltozott egy külső szolgáltatás API-ja?
Lehet, hogy mire ez egyáltalán felmerül benned, már órák óta módosíttatod az AI-val azt a kódot, amelynek eredetileg semmi baja nem volt.
Ez már egy kicsit Black Mirror. De sajnos még mindig nem ez a legrosszabb forgatókönyv. A legveszélyesebb rendszer néha az, amelyik látszólag tökéletesen működik
Ha összeomlik az oldal, tudod, hogy baj van. Ha viszont van benne egy biztonsági rés, azt lehet, hogy hónapokig nem tudod. Ha hibás a jogosultságkezelés, ha valaki egy rosszul védett végponton keresztül hozzáfér az adatokhoz, ha nem megfelelően tárolsz valamilyen érzékeny információt, attól a képernyőn még minden gyönyörűen működhet. Pont ez benne az ijesztő.
Már most szinte mindennapos hírek az adatlopások és adatszivárgások. Erre elkezdünk tömegesen létrehozni olyan üzleti rendszereket, amelyeket adott esetben soha nem auditáltak, nem nézett át tapasztalt fejlesztő, és amelyek működését néha még a saját készítőjük sem érti pontosan.
Közben pedig valódi emberek valódi adatait tesszük beléjük. Ügyfelekét. Partnerekét. Munkatársakét.
Vagy éppen a saját vállalkozásunk olyan adatait, amelyek üzleti titkot képeznek.
Ilyenkor szokott előkerülni az az érv, hogy a programozók csak féltik a munkájukat. Régen a lovaskocsit is leváltotta a gőzgép, mégsem állt meg a világ. Ez igaz. Csak a gőzgép nem árulta el a legféltettebb személyes és üzleti titkaidat. Mondhatod, hogy „ugyan, mit számít, ha valaki megtud rólam valamit?” - Önmagában talán semmit. De ha valaki ebből üzletet csinál, összekapcsolja más adatokkal, felhasználja ellened vagy egyszerűen eladja annak, akinek értéket jelent?
Akkor már érdemes feltenni a kérdést: kell ez nekünk?
És akkor még ott vannak a „két hét alatt digitalizáljuk a cégedet” típusú ígéretek
Egy CRM vagy ERP rendszer fejlesztése ugyanis nem ott kezdődik, hogy megkérdezzük az AI-t, milyen mezők legyenek az ügyfél adatlapon.
Először meg kell érteni a vállalkozást: Hogyan működik jelenleg? Milyen munkafolyamatok vannak? Hol akadnak el? Ki milyen adatból dolgozik? Ki mit láthat? Mi történik egy érdeklődővel az első kapcsolatfelvételtől a szerződésig? Mi történik utána? Hol van felesleges adminisztráció? Mit lehet automatizálni? Mit érdemes egyáltalán automatizálni?
Mert van egy fontos kérdés, amit a technológiai lelkesedés közepette hajlamosak vagyunk elfelejteni.
Ha rossz a folyamat, biztosan azt kell digitalizálni? Attól, hogy egy rosszul működő folyamatot szoftverbe öntünk, még nem lesz jó folyamat. Csak digitális. Sőt, adott esetben sokkal gyorsabban fog rosszul működni.
Egy vállalatirányítási rendszer kialakítása ezért nem egyszerűen programozási feladat. Szervezési, üzleti, logikai és technológiai feladat egyszerre. Egy komoly CRM vagy ERP létrehozása és bevezetése nem két hét azért, mert a fejlesztők lassan gépelnek.
A gépelés eddig sem volt a munka legnehezebb része. A gondolkodás az.
Akkor mire jó a vibe coding?
Rengeteg mindenre.
Prototípus készítésére például zseniális. Van egy ötleted, szeretnéd látni, hogy működhet-e? Készíts belőle valamit. Próbáld ki. Teszteld. Ha bebizonyosodik, hogy van benne fantázia, abból már lehet megfelelően megtervezett, tényleges fejlesztést készíteni.
Írhatsz magadnak kis alkalmazásokat is. Készíthetsz egy programot, amiben a pároddal közösen vezetitek a bevásárlólistát. Automatizálhatsz saját feladatokat. Kísérletezhetsz, tanulhatsz, kipróbálhatsz olyan ötleteket, amelyekért korábban nem érte volna meg komplett fejlesztési projektet indítani.
Ez szerintünk a vibe coding egyik legizgalmasabb oldala.
Soha nem volt még ilyen egyszerű ötletből működő prototípust készíteni. Csak tudni kell, hol ér véget a játék, és hol kezdődik az üzletkritikus rendszer. Mert amikor már a céged működése, a bevételed, az ügyfeleid vagy az adataid múlnak rajta, akkor nem az a kérdés, hogy sikerült-e valamit működésre bírni.
Hanem az, hogy tudjuk-e, miért működik. Tudjuk-e, mi történik, ha nem működik. És van-e valaki, aki akkor is érti a rendszert, amikor az AI következő válasza az, hogy: „Próbáljuk meg egy másik megközelítéssel.”
Mi nem az AI ellen dolgozunk. Hanem vele.
A Raccoon Labnál nem gondoljuk, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a fejlesztők munkáját. Inkább azt gondoljuk, hogy elképesztően erős eszközt adott azoknak a kezébe, akik tudják, hogyan kell használni.
Mi is használjuk.
Mert nem attól lesz valaki jobb szakember, hogy ugyanazt a kódrészletet tizedszer is kézzel gépeli be. Ha az AI ezt gyorsabban megteszi, tegye meg. Mi pedig fordítsuk azt az időt tervezésre, optimalizálásra, tesztelésre, biztonságra és arra, hogy jobb rendszert készítsünk.
A technológia fejlődését nem megállítani kell, sokkal fontosabb megtanulni azt jól használni.
A jövő szerintünk nem arról fog szólni, hogy AI vagy ember. Hanem arról, hogy mire képes egy tapasztalt szakember, ha megkapja az AI erejét is. Mert egy jó promptból ma már valóban születhet működő kód. De abból még nem feltétlenül születik jó szoftver.
Ahhoz továbbra is kell valaki, aki érti az üzleti problémát, megtervezi a rendszert, felismeri a kockázatokat, tudja, mit kell tesztelni, és akkor is tudja, merre induljon el, amikor valami nem úgy működik, ahogyan kellene.
Mi ebben vagyunk jók. 25 év tapasztalatát nem szeretnénk lecserélni mesterséges intelligenciára. Sokkal izgalmasabbnak tartjuk azt, hogy mit tudunk létrehozni, ha a kettőt összeadjuk.